Created by potrace 1.10, written by Peter Selinger 2001-2011

Kereskedelmi bérleti követelmények Magyarországon

Váltás erre:

A magyar kereskedelmi bérleti szerződések alapvető jogi követelményei, beleértve az 1993. évi LXXVIII. törvény szerinti kötelező írásbeli formát és a közjegyzői okiratba foglalás eljárásait.

Melvin Prince
3 perc olvasási idő
Hitelesített May 2026Magyarország flag
MagyarországKereskedelmi bérletAct-LXXVIII-of-1993Polgári-törvénykönyvMegfelelőség

Jogi Nyilatkozat

Ez a tartalom általános tájékoztatási és oktatási célokat szolgál. Nem minősül jogi tanácsnak, és nem is szabad annak tekinteni. A törvények gyakran változnak – mindig ellenőrizze az aktuális szabályozásokat, és forduljon szakképzett ügyvédhez az Ön joghatóságában az Ön helyzetére vonatkozó tanácsért. A Landager egy ingatlan-kezelési platform, nem ügyvédi iroda.Utoljára ellenőrzött információ: May 2026.

Míg a magyar Polgári Törvénykönyv (2013. évi V. törvény), amely 2014. március 15-én lépett hatályba, biztosítja a bérlet általános kereteit, a nem lakáscélú helyiségeket (kereskedelmi, irodai, ipari) szigorúan szabályozza az 1993. évi LXXVIII. törvény (a „Lakástörvény”) is. Ez a törvény kritikus érvényességi követelményt ír elő: Magyarországon minden kereskedelmi bérleti szerződést írásba kell foglalni.

1. Kötelező írásbeli forma (2. § és 36. §)

Ellentétben egyes európai jogrendszerekkel, ahol a szóbeli üzleti bérleti szerződések bíróság előtt vitathatók, a magyar Lakástörvény abszolút érvényű:

  • Érvényesség: Nem lakáscélú helyiségek kereskedelmi bérleti szerződése csak írásban érvényes.
  • Szóbeli megállapodások: Bármely szóbeli megállapodás kereskedelmi helyiséggel kapcsolatban jogilag nem létező, és sem a bérbeadó, sem a bérlő számára nem érvényesíthető.
  • Módosítások: A bérleti szerződés minden módosítását szintén írásba kell foglalni az érvényesség megőrzése érdekében.

2. Alapvető szerződéses elemek

Annak érdekében, hogy a bérleti szerződés kiállja a jogi kihívásokat, egyértelműen azonosítania kell:

  • Az ingatlan: Az ingatlan-nyilvántartásból származó helyrajzi szám (Helyrajzi szám) alapján részletezve.
  • Az időtartam: Határozott (határozott) vagy határozatlan (határozatlan) időre szól-e.
  • A bérleti díj: A pontos összeg, pénznem (általában EUR) és a fizetési ütemezés.
  • Cél: Az adott helyiségben engedélyezett konkrét üzleti tevékenység.

3. Közjegyzői okirat (közvetlen végrehajthatóság)

A magyar intézményi piacon az írásbeli bérleti szerződést ritkán írják alá önmagában. A bérbeadók jellemzően megkövetelik a bérlőtől, hogy közjegyző előtt tegyen egyoldalú kötelezettségvállaló nyilatkozatot (Kiköltözési nyilatkozat).

  • Cél: Ez a közjegyzői okirat lehetővé teszi a bérbeadó számára, hogy megkerülje a hosszadalmas polgári peres eljárást (amelyet jellemzően járásbíróságok vagy törvényszékek kezelnek, és 1-3 évig is eltarthat).
  • Hatás: Ha a bérleti szerződést szerződésszegés miatt felmondják, a bérbeadó közvetlenül bírósági végrehajtóhoz fordulhat a közjegyzői okiraton alapuló kilakoltatás érdekében (az 1994. évi LIII. törvény szabályozza).

4. Albérlet és átruházás

  • Alapszabály: A Polgári Törvénykönyv értelmében a bérlőnek a bérbeadó hozzájárulására van szüksége az albérletbe adáshoz.
  • Intézményi gyakorlat: Szinte minden kereskedelmi bérleti szerződés kifejezetten tiltja az albérletbe adás, átruházás vagy jogátruházás bármely formáját a bérbeadó előzetes írásbeli hozzájárulása nélkül, amelyet a bérbeadó általában saját belátása szerint megtagadhat.

5. Óvadék és garanciák

  • Korlátok: A kereskedelmi óvadékra nincs törvényi felső határ, de a 3 havi bérleti díj + ÁFA az általános gyakorlat.
  • Bankgaranciák: Nagyobb vállalati bérlők esetében a készpénzes óvadéknál előnyben részesítik az „első felszólításra” szóló bankgaranciát.

Legjobb gyakorlatok bérbeadóknak

  1. Mindig használjon közjegyzőt: A közjegyzői okirat költsége töredéke egy kétéves kilakoltatási per költségének. Soha ne adja át a kulcsokat enélkül.
  2. Ellenőrizze a helyrajzi számokat: Vesse össze a bérleti szerződésben szereplő „helyrajzi számot” az ingatlan-nyilvántartás friss kivonatával, hogy elkerülje azokat az adminisztratív hibákat, amelyek érvényteleníthetik a szerződést.
  3. Fogalmazzon meg pontos 'tulajdonosváltási' záradékokat: Ha a bérlő céget eladják, biztosítsa magának a jogot az új tulajdonos hitelképességének felülvizsgálatára.

Vissza a Magyar kereskedelmi jogi áttekintés oldalra.

Források és hivatalos hivatkozások

Gyakran ismételt kérdések

Melyek a legfontosabb bérbeadói-bérlői jogszabályok Magyarországon?

A magyar lakásbérleti piacot a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény, valamint a lakások és helyiségek bérletére vonatkozó szabályokról szóló törvény szabályozza. 2026-ban jelentős szigorítások léptek életbe a rövid távú bérleti piacon a hosszú távú lakhatási stabilitás előtérbe helyezése érdekében. Ez az útmutató összefoglalja az ingatlantulajdonosokra és bérbeadókra vonatkozó alapvető megfelelési követelményeket.

Olvassa el a teljes útmutatót

Mi a jogi kilakoltatási folyamat Magyarországon a bérbeadók számára?

A magyarországi kilakoltatási folyamat során a bérbeadóknak formális jogi eljárásokat kell követniük. Az érvényes indokok közé tartozik jellemzően a bérleti díj nem fizetése, a bérleti szerződés megszegése vagy az ingatlan bérbeadó általi saját célú használata. A bérbeadóknak megfelelő írásbeli felmondást kell küldeniük, biztosítaniuk kell az előírt türelmi időt, és szükség esetén bírósági vagy hatósági végzést kell beszerezniük. Az önhatalmú kilakoltatás általában tilos.

Olvassa el a teljes útmutatót

Milyen korlátozások és felső határok vonatkoznak a bérleti díj emelésére Magyarországon?

Magyarországon konkrét szabályok vonatkoznak arra, hogy a bérbeadók mikor és hogyan emelhetik a bérleti díjat. Ezek a szabályok tartalmazhatnak az emelés mértékére vonatkozó korlátokat, minimális felmondási időt és a gyakoriságra vonatkozó korlátozásokat. A bérbeadóknak a meglévő bérleti szerződések módosításakor minden vonatkozó jogszabályt be kell tartaniuk.

Olvassa el a teljes útmutatót

Milyen szabályok vonatkoznak a kaucióra és annak visszatérítési határidejére Magyarországon?

Magyarországon szabályozott, hogy a bérbeadók mekkora összegű kauciót kérhetnek, hogyan kell azt kezelni vagy biztosítani, valamint milyen határidőn belül kell azt a bérleti jogviszony megszűnését követően visszafizetni. A bérbeadóknak tételes kimutatást kell adniuk az esetleges levonásokról, és a szankciók elkerülése érdekében be kell tartaniuk minden törvényi határidőt.

Olvassa el a teljes útmutatót

Melyek a kötelező bérleti szerződési elemek Magyarországon?

A magyarországi bérleti szerződéseknek meg kell felelniük a hatályos nemzeti és helyi jogszabályoknak. A kötelező elemek közé tartozik a felek megnevezése, az ingatlan leírása, a bérleti díj összege és fizetési feltételei, a kaució részletei, a bérlet időtartama, valamint a karbantartási kötelezettségek megosztása. Bizonyos bérlettípusok vagy időtartamok esetén írásbeli szerződés kötelező.

Olvassa el a teljes útmutatót

Melyek a bérbeadó karbantartási és javítási kötelezettségei Magyarországon?

Magyarországon a bérbeadók általában kötelesek a bérleményt lakható állapotban tartani, biztosítva az épületszerkezet, a vízvezeték-, az elektromos hálózat és az alapvető szolgáltatások megfelelő működését. A karbantartási feladatok bérbeadó és bérlő közötti megosztását egyértelműen rögzíteni kell a bérleti szerződésben.

Olvassa el a teljes útmutatót

Milyen szabályok vonatkoznak a késedelmi díjakra és szankciókra a bérlemények esetében Magyarországon?

Magyarországon konkrét szabályok vonatkoznak a késedelmes bérleti díjfizetés esetén alkalmazható késedelmi díjakra és szankciókra. Ezek tartalmazhatnak kötelező türelmi időt, a késedelmi díj összegének korlátozását és a kamatszámításra vonatkozó korlátozásokat. A késedelmi díjra vonatkozó rendelkezéseket egyértelműen rögzíteni kell a bérleti szerződésben, és az érvényességhez meg kell felelniük a helyi szabályozásoknak.

Olvassa el a teljes útmutatót

Milyen tájékoztatási kötelezettségei vannak a bérbeadóknak Magyarországon?

A magyarországi bérbeadók kötelesek a bérleti szerződés aláírása előtt tájékoztatni a leendő bérlőt az ingatlannal kapcsolatos lényeges információkról. A kötelező tájékoztatás jellemzően kiterjed az ismert lényeges hibákra, környezeti kockázatokra, a korábbi károk történetére, valamint minden olyan körülményre, amely befolyásolhatja a bérlő ingatlanhasználatát és annak élvezetét.

Olvassa el a teljes útmutatót
Tetszett ez az útmutató? Oszd meg:

📬 Értesítést kap, ha ezek a törvények megváltoznak

E-mailben értesítjük, ha a bérlőkkel kapcsolatos törvények frissülnek itt: Nem spam – csak jogszabályi változások.

Aktívan feltérképezzük a törvényeket ehhez: Hungary. Csatlakozzon a várólistához, és Ön lesz az első, aki értesül, ha elkészül!

Nagyobb városok itt: Magyarország

BudapestGyőrDebrecenSzegedSzombathelyMiskolcPécsNyíregyházaKecskemétSopronSzékesfehérvárÉrdSzolnokTatabányaKaposvárVeszprémZalaegerszegBékéscsabaEgerDunakesziNagykanizsaHódmezővásárhelyDunaújvárosSzigetszentmiklósCeglédMosonmagyaróvárVácBajaGödöllőSalgótarjánBudapestGyőrDebrecenSzegedSzombathelyMiskolcPécsNyíregyházaKecskemétSopronSzékesfehérvárÉrdSzolnokTatabányaKaposvárVeszprémZalaegerszegBékéscsabaEgerDunakesziNagykanizsaHódmezővásárhelyDunaújvárosSzigetszentmiklósCeglédMosonmagyaróvárVácBajaGödöllőSalgótarjánBudapestGyőrDebrecenSzegedSzombathelyMiskolcPécsNyíregyházaKecskemétSopronSzékesfehérvárÉrdSzolnokTatabányaKaposvárVeszprémZalaegerszegBékéscsabaEgerDunakesziNagykanizsaHódmezővásárhelyDunaújvárosSzigetszentmiklósCeglédMosonmagyaróvárVácBajaGödöllőSalgótarjánBudapestGyőrDebrecenSzegedSzombathelyMiskolcPécsNyíregyházaKecskemétSopronSzékesfehérvárÉrdSzolnokTatabányaKaposvárVeszprémZalaegerszegBékéscsabaEgerDunakesziNagykanizsaHódmezővásárhelyDunaújvárosSzigetszentmiklósCeglédMosonmagyaróvárVácBajaGödöllőSalgótarján

Vita